Sajnos idén nem volt lehetőségem kimenni a Hungaroringre Forma 1 idején. De
ettől még próbáltam ugyanúgy részese lenni az eseményeknek. Ilyenkor
kihagyhatatlan a városban való császkálás. Mindig van 2-3 ember, akikkel nagyon
szeretnék találkozni, néhány, akikkel jó lenne, de nem dől össze a világ, ha
nem sikerül és vannak a mázlik, akikre nem is gondolok majd szembejönnek velem.
Van egy útvonal, amit ilyenkor
végig szoktam járni kisebb megszakításokkal. Egy ilyen várakozásnál láttam meg
békésen az egyik szálloda felé sétálva Chase Carey-t. Pár ember odament hozzá,
de szerintem sokan nem hitték el, hogy tényleg ő az. Én persze vettem a
bátorságot és mellé léptem. Nagyon barátságos volt, lehet, hogy ez az amerikai
stílus, de mindenképp pozitív volt. Továbbra sem értek egyet az ő és a Liberty
Media által hozott döntések nagyrészével és ellenzem azokat. De az
vitathatatlan, hogy mint civil ember nagyon szimpatikus. Remélem, a
közeljövőben a határozatai is azok lesznek.
Másik nap, egy másik hotelnél a
Sainz család érkezett meg. Most ők voltak a mázlik. A fiatalabbikat először
2011-ben láttam az első WSR-emen. Akkor még elég kezdő voltam és tudtam ki ő,
de nem tudtam róla semmit, így nem mentem oda divatdrukkerkedni. Ezt a mai
napig tartom! Csak ahhoz megyek oda, akiről képben vagyok és tényleg fontos
nekem a találkozó. Pl. a F3-as hétvégén júniusban Daniel Ticktum nagyon jól
ment és most is jól áll a bajnokságban, lehet, hogy egy nap nagy versenyző lesz
és persze akkor lehetne büszkélkedni a közös képpel, de nem mentem oda hozzá,
mert az eredményein kívül semmit sem tudok róla. Nagyon felületes lenne úgy
vigyorogni vele. Másik ilyen példa Hamilton, nem tudok róla mindent, de azért
évek óta nézem, ahogy versenyez, ahogy változik a vezetési stílusa, az életéről
is sok mindent tudok a közösségi médiából (tudom nem szabad mindent elhinni),
de Lewis, akihez, ha lehetőségem lenne se mennék oda. Nagyon jó versenyző, de
mint ember, ő nekem nem szimpatikus és nem mennék oda hozzá. Milyen lenne már,
hogy ott „teszem magam”, pedig soha nem szurkoltam neki és igazából nem is
kedvelem. Álszentség lenne.
És elérkeztünk ahhoz a dologhoz,
ami a legizgalmasabb volt a Forma 1 során. Leclerc-rel mindenképp szerettem
volna újra találkozni, emellett alig vártam, hogy Svájcból megérkezzen a hivatalos
sapka, olyan amilyen neki is van. Sokáig nem volt raktáron, a honlap azt
jelezte július 23-ától lehet rendelni leghamarabb. Vasárnap este ránéztem, már
elérhető volt. Gyorsan megrendeltem és bíztam benne minél hamarabb megérkezik.
Egész héten vártam, de semmi. Reméltem, hogy Charles tesztelni fog és akkor
megoldható lesz, hogy a sapit még aláírja. Aztán rájöttem, ő bizony nem fog, de
drukkoltam, hogy nem menjen rögtön haza. Hétfő reggel megjött a sapka, írtam Leclercnek,
hogy ugye még nem utazott el?! Végül sikerült este találkoznom vele és
aláíratni a sapkát. Viccesen lereagálta a levelemet. Jól sikerült a találka és
igazán boldog vagyok azóta is! Szerencsésen alakultak a dolgok – ugyan nem
időben jött meg a rendelésem és félő volt, hogy nem marad a teszt idejére, de a
végére minden összejött. Nagyon örülök!
Az én szemszögemből nagyon eredményes
Magyar Nagydíjat és Budatest-et tudhatok magam mögött. Remélem, jövőre egy
régóta dédelgetett álmom is megvalósul!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése