2016. június 28., kedd

Szimulátorból a versenyautóba

Molnár Bendegúz idén teljesíti első szezonját az FIA Swift Cup Europe sorozatban.
1998. január 22-én született Budapesten. Már kiskorában megismerkedett az autó-motorsporttal, de az anyagiak miatt csak szimulátoron róhatta a köröket. Idén tavasszal gond nélkül megnyerte a RaceStar tehetségkutatót, – ahol számos teszten bizonyítaniuk kellett a résztvevőknek alkalmasságukat – melynek fődíja volt egy ülés az Európa bajnokságban. A GFS Racing Team-et erősíti, több dobogós helyezést is begyűjtött már. Legutóbbi versenyhétvégéjén mindkét győzelmet bezsebelte a Pannóniaringen. Külön öröm a számomra, hogy ennek a helyszínen lehettem szemtanúja. Nagyon tehetséges fiatal versenyző, aki előtt nagy jövő áll.

Mikor és hogyan találkoztál először az autó-motorsporttal?
Édesapám 3 évtizeden keresztül versenyzett mind autóval, mind pedig motorral és mikor 4 éves voltam, akkor rendőrnapon ki lehetett próbálni egy 50cc kismotort. Ott ráültem, nagyon megtetszett és apa utána mondta, hogy kezdjem el én is a motorozást. Természetesen beleegyeztem!

Miért váltottál motorról autóra?
A motorozást anyagi okok miatt kellett abbahagynom 12 évesen, utána pedig elkezdtem szimulátorozni és akkor döntöttem úgy, hogy mindenképpen autóversenyző szeretnék lenni!

A gokartozás mennyire merült fel?
Nekem nagyon tetszik a gokartozás, de sajnos nagyon drága… Csak bérgokartoztam és ott indultam kisebb bajnokságon, valamint az oagb-n (országos amatőr gokart bajnokság) egy futamon.

A szimulátorozást hobbiból csinálod/csináltad vagy szintentartásként?
Úgy gondolom, hogy eleinte az első pár évben csak hobbi volt, de mikor nagyobb lettem akkor elkezdtem vele komolyabban foglalkozni és indultam online bajnokságokon.

Van jogsid?
Van, igen. Lassan 1 éve.

Mi az álmod?
Az, hogy egyszer hivatásos autóversenyző lehessek és eljuthassak minél magasabb szintre.

Ki a példaképed?
Michelisz Norbert. Nem találkozunk még túl sokszor, de az a pár alkalom mikor tudtam beszélni vele, az nagyon pozitív volt. Nagyon segítőkész és sok jó tanáccsal látott el engem.

Mikor tudatosult benned, hogy indulhatsz a bajnokságban?
A tehetségkutató megnyerése után pár nappal is alig tudtam felfogni, hogy ebben a szezonban igazi autóversenyen fogok indulni. Nagyon furcsa, ám csodálatos érzés volt!

Milyen érzés, hogy egyik napról a másikra tulajdonképpen az egész ország megismert?
Egyszerűen felfoghatatlan…

Azóta ez mennyit változott?
Úgy gondolom, hogy eddig nagyjából tudtam kezelni, hiszen még nem vagyok azon a szinten, hogy olyan túlzottan nagymértékűek legyenek a megkeresések. Most még nem annyira nehéz kezelni.

Suliban az osztálytársak, tanárok hogyan fogadták?
Az osztálytársaim tudták, hogy az a legnagyobb vágyam, hogy autóversenyző lehessek, szóval nekik, nem volt olyan nagy szám, de természetesen gratuláltak. A tanárok közül pedig nem mindenki tudta, hogy nekem ez a vágyam és mikor megtudták, hogy idén versenyezni fogok, ráadásul Európa bajnokságban, akkor csodálkoztak.

Mire gondoltál, mit éreztél a rajtrácson állva az első Swift versenyeden?
Nagyon furcsa érzés volt, hiszen előtte nem volt még autós tapasztalatom, csak a tehetségkutatón 10 kör. Nem féltem, de tudtam, hogy nagyon kemény lesz.

Mi volt az elsődleges célkitűzésed (az első verseny előtt)?
Az, hogy minél előrébb végezzek!

Gondolom egyre komfortosabban érzed magad az autóban. Hogyan éled meg a versenyhétvégéket?
Szépen lassan kezdek összeszokni a csapattal, szóval egyre könnyebben értek meg én is dolgokat, valamint sokat telemetriázunk, így megtudom, hogy hol vannak még javítandó hibáim. Ezek sokat jelentenek, így egyre biztosabbnak érzem magam az autóban.

Mesélj egy kicsit a pannóniaringi eseményekről, ahol megszerezted mindkét futam-győzelmet?
Az időmérőig nem volt lehetőségem túl jó gumikkal gyakorolni a pályán, szóval nem tudtam pontosan, hogy milyen is leszek akkor, ha új gumikat tesznek fel nekem. Szerencsére jó lett a beállítás, így sikerült megnyernem az időmérő edzést, onnan pedig tudtam, hogy meg lehet a tempóm ahhoz, hogy futamot nyerjek. Az első futamon az volt a célom, hogy minél nagyobb előnyt tudjak kiautózni és szerintem ez egész jól sikerült, mivel még a gumikat is jó állapotban tudtam tartani. A második futamon a 8. helyről rajtoltam és az volt a célom, hogy minél előrébb végezzek. Ez szintén jól sikerült, hiszen a második helyen hoztam be az autót, de mivel sok büntetést osztottak pályaelhagyások miatt, így végül a itt is a dobogó legfelső fokára állhattam.

Mi a célod az idényben? 
A célom, hogy a top 3-ban végezzek, de nagyon fogok hajtani a bajnoki címért!

Mennyire ismered az ellenfeleidet, a mezőny többi tagját?
Most már egész jó kapcsolataim vannak. Benyó Mátéval például mindig együtt telemetriázunk és sok mindent megbeszélünk!

Kivel versenyeznél szívesen? (múltból, jelenből, bármilyen szériából)
Ez egy nehéz kérdés, hiszen idén kezdtem. Ezen nem gondolkodtam még.

Hogyan néz ki egy edzésed?
Nincs még edzéstervem, de folyamatban van. Leginkább szimulátorozok, szeretek úszni és futni is.

Milyen más sportok érdekelnek még (nézni, csinálni)?
A síelés, ami nagyon érdekel és nagyon szeretem nézni is. Nagyon szeretem a kézilabdát, és amíg volt itteni csapatunk, addig én is a tagja voltam.

Hogyan képzeled el magadat 5 év múlva?
Sajnos erre nem tudok válaszolni, mivel Magyarországon pénz nélkül elég nehéz nagyobb kategóriákba kerülni.

Mi a kedvenc helyed (város, ország, táj) a világban?
Los Angeles

Mit jelent számodra a „boldogság”?
Azt mikor azt csinálhatom, amit szeretek.

Mivel lehet kikergetni a világból?
Mikor valamit nagyon sokszor megkérdeznek, mert azt hiszik, hogy elfelejtem.

Mi a kedvenc tantárgyad?
Mivel imádok sportolni, így a testnevelés.

Van házi kedvenced?
Van egy kiskutyám.

Melyik három szóval jellemeznéd magadat?
Törekvő, Céltudatos, Ügyes. 

Köszönöm a beszélgetést! További sok sikert kívánok!